Rekreáció és egészség

Mikor ajánlatos a vízitorna:

• Az izomerősítés kezdeti szakaszán, amikor az izom még nem bírja el a végtag súlyát, de a csökkentett súly mellett teljes pályán képes mozogni.
•  Beszűkült mozgásnál, mert izomlazító hatása miatt nagyobb mozgásterjedelmet érhetünk el
• Izületi fájdalom esetén, szintén lazító hatása miatt. Az ízületkörnyéki szövetek a langyos vízben ellazulnak, ezáltal az ízfelszínek eltávolodnak egymástól. Az ízületen belüli nyomás – és így a fájdalom is – csökken.A vízben olyan mozgások is fájdalmatlanok lehetnek, melyek szárazon fájdalmasak
•  Balesetek utáni rehabilitációnál enyhe kompressziós hatása csökkenti az ödémát, ezáltal javítja a szöveti oxigenizációt, gyorsítja a szövet gyógyulását.
• Az izmok és a keringés állóképességének növelésére – gyors tempójú gyakorlatokkal. A víz ellenállása az erősítésben tovább növelhető különböző vízi szerekkel

Foglalkozás helye:

  A tornához a 110-140 cm-es víz a legalkalmasabb. Mélyebb vízben érdemes támaszkodó- padkát kialakítani, de minden esetben kapaszkodó vagy korlát szükséges. A 140 cm-nél mélyebb vízben végzett tornához speciális övet, ill. súlyzókat lehet alkalmazni. Fontos, hogy a vízitornát mindig víz alatt lévő testrész mozgatásával végezzük.

Foglalkozás időtartama:

    40 – 50 perc a résztvevők aktuális fizikai állapotának megfelelően

A csoport létszáma:

   Kb.10 fő

A gyakorlatozók a medencében egy polifómszerű mellénnyel, és két lábra csatolt lábszárnehezékkel mozognak. Ezek megtartják a testet a vízben, így senki sem süllyed el. A mellény segít a helyes, egyenes testtartásban, míg a lábakon lévő szivacs, növelve a víz ellenállását, erősíti az izmokat. Az alap öltözet mellett használnak súlyzót és egy hosszú, hajlítható szivacsszerű hengert, amelyet vízi gilisztának hívnak. Ez is szerepel az eszközök között, amelyeket mindig az oktató ad.

A gyakorlatok könnyűek és mégis hatékonyak. A vízben minden egyes mozdulat erőteljes, ugyanakkor nem terheli az ízületeket. Amikor például egyenes testtartással gyalogolunk, vagy futunk a medencében, a közegellenállás tizenkétszerese a szárazföldiének. De a felhajtóerő gondoskodik arról, hogy a vízben tényleges súlyunknak csak mintegy tizedrészét érezzük. Így a gyakorlatokat könnyebben és többször el tudjuk végezni, mintha a szokott módon aerobikoznánk.
Kondíciónk, állóképességünk javul, és edzés közben a keringésünket sem terheljük túl. Ráadásul a vizitorna nagyszerű a gerincproblémákra is. A vízben ugyanis automatikusan felegyenesedünk és hátizmainkat ismét a megfelelő helyre igazítjuk. Mindemellett az aquagimnasztika révén intenzív „nyirokcsapolást” is végzünk, azaz serkentjük a nyirokkeringést. Ez pedig kiváló szolgálatot tesz a narancsbőr ellen, azaz a kényes területeken nem lesz csúnya, egyenetlen a bőrfelület. A fő gyakorlatok után levezető gyakorlatok következnek, amelyek úszásmozdulatokat is tartalmaznak. Végül egy kis izomlazítás, illetve relaxáció zárja az edzést.

Ha heti 2-3 alkalommal be tudjuk illeszteni napirendünkbe a vízben végzett mozgást, az általa elért fittséget, nyugalmat hamar megszokjuk, hasznos segítője lesz a mindennapos stresszcsökkentésnek.

„Az ember csak játszik, amikor a szó legteljesebb értelmében ember, és csak akkor egészen ember, ha játszik”

(Friedrich Schiller)

 

Egyes források szerint már a 12. században a mai pingponghoz hasonló játékot játszottak a korabeli Európában. A játék a mai formájában 1880-ban került Indiából Nagy – Brittaniába.

Kezdetben a viktoriánus felsőosztály délutáni szórakozása volt. Az első játékeszközök házon belül fellelhető tárgyak voltak (ütő = szivaros doboz fedele, labda =  pezsgős kupak gömbölyű teteje, háló = könyvek). Az „asztalitenisz” (Table Tennis) elnevezés a kezdetektől használatos volt, de más névvel is illették a labda pattogásának jellegzetes hangjáról: Ping-pong, Whif- whaf. A 19. sz. végén a ping-pong komoly népszerűségnek örvendett Európa nagy részén, és gyorsan honosodott meg Ázsiában is. A népszerűségének köszönhetően az asztalitenisz versenysporttá nőtte ki magát. Erre az időre tehető a sportág szabályainak egységesítése, és a nemzeti és nemzetközi szakszövetségek (International Table Tennis Federation 1926. Berlin) és asztalitenisz klubok megalakulása. Az első hivatalos világbajnokságon (London, 1926.dec.-07-13) magyar fölény volt a jellemző. Olimpiai Játékokon 1988-ban (Szöul) szerepelhetett először az asztalitenisz.

Az asztalitenisz játéktere az asztal. Az asztal viszonylag kis területű, melyet háló választ el két játéktérre. A háló magassága hivatalosan 152,5mm. A ping-pong játékmenetének megfelelő élvezéséhez jelentős területre (kifutóra, kb.6-8m) van szükség az asztal körül.

A játék eszköze az ütő és a labda.  A pingpong ütő mérete, formája, súlya nincs szabályhoz kötve. A pingpong ütőnek egy darab lapos és merev fából kell készülnie, melynek mindkét oldalának különböző színűnek kell lennie (verseny esetén csak piros és fekete engedélyezett), és ennek a vastagsága nem lehet nagyobb 2 mm-nél. A labda celluloidból vagy műanyagból készül, színe lehet fehér vagy sárga (versenyeken kizárólag csak matt fehér). A labda átmérője 38mm, súlya 2,5 gr. A játék lassítása és nyomon követhetősége miatt a labda átmérője 40mm-re nőtt.

A játékot 2 vagy négy játékos játszhatja. (egyéni, lehet férfi-női és vegyes páros mérkőzés).

A játék lényege a két játékos egymásnak ütögeti a labdát. Az adogató labdájának szerváláskor mindkét térfélen pattannia kell, míg a fogadó csak az ellenfél térfelére ütheti csak a labdát. Egy adogatásnak akkor van vége, amikor az egyik fél „ront” azaz a labdát nem tudja visszaadni az ellenfél térfelére. Egy asztalitenisz mérkőzés 3 vagy 5 játszmából áll, és egy játszma akkor fejeződik be, amikor az egyik játékos 2 pont különbséggel eléri a 21 pontot. 3-4 nyert játszmáig tartanak a mérkőzések. A játékosok felváltva adogatnak, 5 pontonkénti szervacserével. A játékszabályok szerint a játékos átmehet az ellenfél oldalára a labda megütéséhez, de sem a testével, sem az ütővel nem érintheti az asztalt illetve a hálót csak pont elvesztésének terhe mellett.

A médiának abban van szerepe,  hogy az asztaliteniszt, mint versenysportot mutatja be, és ezáltal magát a játékot is népszerűsíti.

A hobbiból, szabadidős tevékenységként pingpongozok számát tekintve, bátran kijelenthető, hogy az asztalitenisz a világ legnépszerűbb szabadidősportjai közé tartozik. Gyakorlatilag bárki játszhatja, idős és fiatal, aki késztetést érez rá, és kedve van a mozgáshoz.  Szabad téren is elérhető (egyre több játszótéren van ping-pong asztal). Ezt a játékot, akinek lehetősége van rá, otthon is játszhatja, nem feltétlen szükséges hozzá spotfelszerelés, mert egy nagyobb asztal és háló (saját készítésű), bármilyen ütő is megfelel a célnak. Bármennyi ideig játszhatják barátok és ismerősök, amíg idővel és fizikai állóképességgel bírják.

Szabadidő és sportcentrumokban, edzőtermekben a baráti társaságok, családok kedvelt tevékenysége. Ez a játék közelebb hozza egymáshoz az embereket, újabb ismeretségekre tehetnek szert, levezethetik a napi felgyülemlett feszültséget, eleget tehetnek a mozgásigényüknek, mert a játék gyors, pörgős, élvezetes, odafigyelést igényel és eltereli a napi gondokról a figyelmet.

„Mi a mozdulat? Híd a test és az eszmélet között. Az anyagi és szellemi világ kötőjele. A mozdulat testet ad a léleknek és lélekkel telíti a testet.”
/Dr. Dienes Valéria/

 

A tánc jellegzetes mozgásformája a rekreációnak. Sikerét annak köszönheti, hogy mozgósítja a lappangó energiákat, miközben kisimítja a lelki gyűrődéseket, és mindezt úgy teszi, hogy a táncolónak mozgás közben nem kell arra koncentrálnia, hogy ellazuljon. A tánc egyben remek alkalom, hogy különféle érzelmeket kifejezzünk, és ezáltal oldjuk a bennünk felgyülemlett stresszt. És az sem utolsó szempont, hogy mindenki megtalálja a táncban azt, amire szüksége van. A zene lüktetése olyan érzést kelt a táncosban, mintha a pulzusa az egész testében lüktetne, s egyúttal emlékezteti arra a szívverésre, melyet az anyaméhben hallott, még a magzati fejlődés szakaszában. Azonosul önmagával, a világgal, az egész léttel – feloldódik benne, hogy a végén megújulva, különleges energiákkal feltöltekezve bukjon fel a hangóceánból.

A tánc már a primitív társadalmakban is megjelent, lehetőséget adva az egyéni és kollektív érzelmek kifejezésére, és egyben szimbolizálta a közösséghez tartozást is.

A tánc a világ egyetemes nyelve, a legősibb közlési módszer, amit a mai napig mindenki megért és „beszél”. Legyen szó standard, latin-amerikai vagy divat-táncról a mozdulatok által kifejezett „mondatoknál” nincsenek anyanyelvi korlátok.

A világ egyik legrégibb, és a mai napig szinte változatlanul fennmaradt tánca az orientális tánc (hastánc, kelet tánca, Raks Sharki)

Raks Sharki története

A tánc misztikus története egészen az ókori termékenységi szertartásokig nyúlik vissza. Számos arab törzsben a szülő nőt körbevették a törzs nőtagjai, és ismétlődő hasmozdulatokat végezve táncoltak körülötte, ezzel mutatva, hogy milyen mozgásokat végezzen szülés közben. A hastáncot hagyományosan éppen azért táncolják mezítláb, mert így alakul ki a közvetlen kapcsolat a Földanyával, és így lehet annak energiáit felvenni és közvetíteni. Később átkerült a szórakoztatást, pénzkereseti lehetőséget teremtő mozgásformák közé. Az ókori Egyiptomban már léteztek hivatalos tánccsoportok, akiket ünnepi alkalmakra lehetet bérelni.

A modern hastánc története az 1893-as Chichago-i Világkiállításon kezdődött. A nézőket ugyan erősen sokkolta az akkor erkölcstelennek kikiáltott tánc, de nem tudtak ellenállni neki. Terjedését segítette, hogy a művészetek kelet felé fordultak. A kor neves táncosai felfedezték a lágy, nőies mozdulatokban rejlő varázs erejét és kialakították a ma is hódító „revü stílust”.

A tánc jellemzői

Az orientális táncnak sok változata alakult ki a világon, különböző elnevezésekkel, mozgássorokkal. A változatosság ellenére a következő általános jellemzőket ismerhetjük fel:

• improvizatív, lírai, szabad tánc
• belső izmokat mozgatja meg, a hangsúly a csípőtájékon van, azonban az érzelmeket, a tánc lelkét a finom kézmozdulatok mesélik el
• mozdulatokat az egyes testrészeknek – törzsszakaszok, végtagok és részeik – a helyzetváltoztatása az egész testhez képest jellemzi, és ehhez a különböző izomcsoportok tudatos izolálása elengedhetetlen
• nincs meghatározott tánclépése, lépéskombinációja, az aktuális mozgássort mindig a zene, a hangulat, a pillanat határozza meg.
• zenének megfelelően, az egyes mozdulatok végrehajtási sebességét, frekvenciáját, pályáját, erejét és egyéb jellemzőit folyamatosan variálják, ettől lesz a tánc élő, lüktető és válik a test „hangszerré”, amely a keleti zenét leképezi
• minden, ami nőies kifejezhető vele, így végtelen érzelmi töltettel rendelkezik.

Stílusok

A különböző szóló formák közé tartozik a népszerű, modern egyiptomi tánc, amely visszafogott, tartózkodó, ugyanakkor áradó és elegáns.

A török Oryental a legcsillogóbb és a legnagyobb helyigényű tánc, játékos és erőteljes.

A libanoni változatot művelő táncosok jóval kisebb lábrúgásokat alkalmaznak, mint a szomszédos országbeli táncosok.

A Raks Sharki táncnál fontos kiegészítő a fátyol: ez egyrészt iszlám hagyomány, másrészt elérhetetlenné és titokzatossá teszi a táncosnőt, egyben tiszteletet, kíváncsiságot ébreszt iránta. Általában a meseszerűséget, légiességet, titokzatosságot, vagy az eltakarom-megmutatom játékos erotikáját szokták kifejezni vele.

Kelet táncának hatása a szervezetre és személyiségre

Az orientális tánc a női anatómiai viszonyoknak leginkább megfelelő táncforma, olyan mozdulatokat tartalmaz, amelyek a felsőtestből erednek, onnan áradnak a karokba és a lábakba.

A közel-és távol keleti mozgások – a keleti filozófia és gyógyászati tudományokra alapozva – a központi energiák felszabadításával járnak. Így azok a mozgások, amelyek a test energiaközpontját (gyomorszáj- és köldök közötti területen található) ingerlik, rendkívül jó hatást gyakorolnak az egészségre. Nem ördöngösség ez, hiszen csak annyi történik, hogy a csakrák közti gát oldódik, és az energia elkezd szabadon, helyes irányba áramlani. Ez megerősíti az immunrendszert, helyrebillenti a lelki egyensúlyt. Az orientális tánc mozdulatai a köldök tájékáról, tehát energiaközpontunkból indulnak ki, ezért a tánc is gyakran energiák ki- és beáramoltatásából áll. Segít megnyitni az alsó csakrákat és energiáinkat kiegyensúlyozni.

A jobb és bal oldal által végzett eltérő mozdulatai javítja a koncentrációsképességet, a két agyfélteke közötti kapcsolatot erősíti. Állandó kondícióban tart erőteljes leterhelések nélkül, hajlékonnyá teszi a gerincünket, ami a keleti gondolkodók szerint a fiatalság titka. A bemelegítő gyakorlatok nyújtják és erősítik a has és a hát izmait, fokozzák a vérkeringést, serkentik a test egészséges működését.

Személyiségre is számos pozitív hatást gyakorol. Segít elérni a testi-lelki kiegyensúlyozottságot, harmóniát, önuralmat teremt. Fejleszti a kifejezőképességet, nőiessé, magabiztossá tesz. Megtanít adni. Megtanít eltörölni az önsajnálatot, toleránssá tesz. Helyrebillenti az önértékelést, önbizalmat ad, kecsesebbé tesz. Segít túllendülni a gátlásainkon, fejleszti a koncentrációt.

Ehhez a tánchoz elengedhetetlen a megfelelő öltözék. A szálló selyem, a muszlin, az organza, a bársony kendők, szoknyák, rázóövek, ékszerek, díszített flitteres és gyöngyös övek valamint melltartók és egyéb kiegészítők, mind hozzátartoznak ahhoz, hogy a táncoló valóban a titokzatos, önmagával harmóniában lévő, örök Nővé lényegüljön.

Hogy kinek ajánlom? Mivel sem kor, sem alkat nem akadály, hogy ezt a táncformát kellő akarattal felruházva bárki elsajátítsa, így mindenkinek jó szívvel ajánlom, aki ki akar teljesedni nőiességében. Külön előny, hogy ehhez a tánchoz nem elég a harmonikus mozgás, bizonyos érettség is szükséges ahhoz, hogy igazán élvezni lehessen.

És azt se felejtsük el, hogy nagyon jó érzés, amikor érzelmeinket nem tudjuk szavakban kifejezni, de mozdulatainkkal elmondhatjuk, amire nincs szó. Lelkileg megkönnyebbülve pedig könnyebb, boldogabb lesz az élet! Nem csak a miénk, de mindenkié, aki fontos nekünk, mert

„…aki harmóniában él önmagával, az harmóniát teremt maga körül.”

/Indiai közmondás/

Angol filmekben, regényekben gyakran tűnik fel a krikett játék, amely nevezetes az összetett szabályairól és a fari-play kiemelt szerepéről. Rohanó korunkban, ahol egyre több a nem megengedett szabályok alkalmazása az élet minden területén igazán felüdítő lehet egy játék, amely pont a tisztességes versenyről szól. A játékot két csapat játssza, csapatonként 11 játékossal. Az a csapat nyer, amelyik több pontot gyűjt a játék végére. Pontot azonban csak az ütősök gyűjthetnek, a pályaszéliek célja az, hogy az ütő játékosokat kiejtsék a játékból a kapuk labda általi ledöntésével. A játék tehát az ütő és dobó közötti párbaj.

A krikett története

A krikett a brit szigetek népi játékából fejlődött versenysporttá. 1200-as években a birkát őrző pásztorok játszották botjuk és pár kő segítségével. Az 1300 években Edward herceg kedvenc sportja volt. 1600-as években született feljegyzés szerint Oliver Cromwell is gyakran krikettezett. Az első feljegyzett mérkőzést 1646-ban játszották, és közel száz év múlva kiadták az első hivatalos szabálygyűjteményt is. 1787-ben alakult meg a Marylebone Krikett Klub (MCC), amely jelenleg is birtokolja a krikett-szabályzat kiadási jogát. 1853-ban pontosították a szabályos ütő méreteit, kinézetét. Nemzetközi Krikett Tanács négyévente rendezi meg a sport világbajnokságát. 2003-ban Ausztrália lett a világbajnok, aki idén sikeresen megvédte bajnoki címét Guayanában.

A krikett hazánkban szinte teljesen ismeretlen sportág. Az első krikett klub 2003-ban alakult meg Miskolcon, majd újabb klubok alakultak Székesfehérvárott, Dunabogdányban, Budapesten. 2007 nyarán alakult meg a Magyar Krikett Szövetség. A szövetségnek kb. 100 regisztrált játékosa van, köztük nemcsak magyar, de Magyarországon élő angol, indiai, pakisztáni, délafrikai, ausztrál, skót és malajziai játékos is.

A krikett szabályai

A versenyszabályok szerint a játékot két, 11 fős csapat játssza. Egy időben 11 pályaszéli játékos (fielders) és 2 ütős lehet a pályán. A fieldersek a pályán elosztva állnak, hogy az elütött labdát elkaphassák. Az ütősök a kapuknál foglalnak helyet, melyek 20,6 m távolságra vannak egymástól. A játék tisztaságára két bíró ügyel, akik a kapuk közelében tartózkodnak.

Felszerelés és pálya

Alap a két krikett ütő, melyek max. 96 cm hosszúak, 12 cm szélesek, egyharmaduk nyél.

A kapuk pálcákból állnak, három állóból (75 cm), és két tetőből (11 cm), amik az állókra vannak fektetve.

A labda speciális, bőrrel bevont, fűzött, vörös parafagolyó. Amatőr szinten a teniszlabda is megfelelő.

A fogadók viselhetnek kesztyűt, a könnyebb elkapáshoz.

A játékot egy hatalmas, sima pályán űzik (minimum 135x155m) és a tulajdonképpeni játékteret egy 20,11 m hosszú, 2,64 m széles téglalap veszi körül.

A játék

A mérkőzés 4 negyedből áll, a csapatok minden negyedben helyet cserélnek. Győztesként az a csapat távozhat, amelyik több pontot gyűjt a meccs végére. Azonban pontot csak az ütősök gyűjthetnek, a pályaszéliek célja az ütőjátékosok kiejtése. A negyednek akkor van vége, ha az előre megbeszélt időintervallumot elérik, vagy a többiek kiejtése után már csak egy ütős marad a pályán.

A pályaszéli játékosok dobják a labdát, az egyik kapu mellől a másik kaput célozva. A dobásnak nyújtott karral kell történnie, úgy, hogy a dobókar súrolja a fület. Ha a dobó ledobja a kaput, akkor kiesett az ütőjátékos, újabbnak kell bejönnie. Ha a dobó háromszor egymás után elérhetetlenül oldalra vagy az ütő feje fölé dob, akkor büntetésül pontot kapnak az ütősök. Minden játékosnak hat dobási lehetősége van.

Az ütő játékosnak a dobóval ellentétes kapunál a kapu előtt 1,5 méterre kell állnia. Ha képes rá, akkor a labdát minél messzebbre kell ütnie. Ha a pályaszéliek a levegőben elkapják a labdáját, kiesett. Ha összedönti a kapuját, vagy megfogja a labdát, akkor is kiesett. Ha kellő távolságra ütötte a labdát, futást kiáltva társával átrohannak a másik kapuhoz, és ezt addig ismételhetik, amíg a labda vissza nem érkezik a kapuhoz. Ha a labda úgy üti meg a kaput, hogy valamelyik ütős a kapuk között tartózkodik, akkor az kiesett. Az ütős akkor is futhat, ha nem ütötte a dobott labdát. Páratlan számú futásnál az ütőjátékosok szerzett helyükön maradnak, tehát a másik fog ütni. Ha az ütőjátékos elvéti az ütést, akkor a csapat egy másik játékosa veszi át szerepét. Miután mindkét csapat minden játékosa kétszer volt ütőszerepben összeadják a pontokat.

A pontozás

Amíg az eldobott labda valamely kaput nem érinti, futást lehet megkísérelni, ami akkor sikeres, ha mindkét ütős legalább az ütőjével érinti a szemben lévő ütővonalat (a kapuk előtt 1,5 méterre). Minden befejezett átfutásért kapnak egy pontot. Három egymást követő rossz dobás is egy pont. Ha a labda kijut a pályáról az négy pont. Ha az ütős a labdát kiüti a pályáról, az hat pont.

Krikett, mint rekreációs sport

A krikett igazi fizikai, szellemi játék. A játék elején a dobók próbálják megfélemlíteni az ütőjátékost, ilyenkor az ütők is óvatosabban játszanak. Ha ilyenkor nem sikerül kiejteni az ütőt, akkor nem szokott késni a válasz, és az ütők elkezdik gyártani a pontokat. Ha okosan játszanak, akkor nem tudják őket kiejteni, vagy csak akkor, amikor már elég sok pontot szereztek. Ha a dobók jobbak, akkor már a meccs elején is búcsúzhat pár ütőjátékos. Ebből is látszik, hogy a játék elengedhetetlen feltétele az igazi csapatszellem.

A krikett nem tartozik a drága sportágak közé. Kényelmes ruházatban, otthon elkészített ütőkkel, teniszlabdákkal éppen olyan jól el lehet sajátítani a játék alapjait, mint a „hivatalos alapfelszereléssel” (ütő, labda, ruházat), amelynek ára 40-50 ezer forint körül mozog.

Aki szeretne elmélyülni a krikett rejtelmeiben jelenleg 4 klubbal veheti fel a kapcsolatot, illetve a Magyar Krikett Szövetség egyaránt alkalmas az első lépések megtételéhez.

Hogy kinek ajánlom a krikettet? Mindenkinek, aki jól szeretné érezni magát, aki szeretné megmozgatni izmait, és eközben szellemi képességeit, koncentrációs készségét is szeretné edzésben tartani. Kiváló lehetőség munkatársi, baráti közösségeknek, hiszen remek csapatépítő játék.

Sokan az oldal nevének hallatán elbizonytalanodnak. Az egészség értelmezése nem okoz gondot, ám a rekreáció szó – hiába divatos napjainkba és úton, útfélen botlunk bele – már sokan nem tudják értelmezni. És ez nem sértés, pár évvel ezelőtt nekem sem volt sok fogalmam róla – ígyhát nem is igazán voltam tisztában vele, hogy mire is jelentkezem, amikor beadtam az egyetemi felvételi lapot.

Fogalom és tartalom
A rekreáció szó latin eredetű: újraalkotást, újrateremtést jelent. Divatosabb, ha üdülés, pihenés, felfrissülés meghatározására használjuk. És szakmaibb, ha szűkebb értelembe a mozgásos tevékenységekre korlátozzuk. Más megközelítések inkább a fogyasztói társadalomra koncentrálnak, amikor azon nézeteiket hangoztatják, hogy a ma emberének jó színvonalon kell élnie, dolgoznia, és ehhez elengedhetetlen az egészség, a munkaerő újraalkotása, gondozása. Ennek meg egyetlen ismert módszere a rekreáció. Ez alapján tehát a rekreáció nem más, mint egy mindennapos szükséglet, ami hozzájárul az egészség és életmód megfelelő szinten tartásához, javításához.

Rekreáció felosztása
A rekreáció felsoztása számtalan módon történhet, a leginkább használatos a következőképp teszi ezt.

• pihenés: tétlen, szellemet foglalkoztató, aktivitást igénylő
• kreatív szabadidő eltöltés: szellemi, művészi, technikai, összetett
• fizikai rekreáció: nem kötelességszerű fizikai munka, horgászat, vadászat, kondícionálás, sportágak mozgásanyagának megtanulása, versenyzés
• sportrekreáció: teljesítményelvű sportolás (motívum a részvétel nem a pénz :-) ), hagyományos versenysportok, gimnasztika, testépítés (de csak akkor, ha kondicionális céllal foglalkozunk vele), táncos mozgásformák, relaxáció és más pihenéstechnikai eljárások, természetjárás, sportüdülés

Sportrekreáció jellemzői
Akkor beszélhetünk sportrekreációról, ha edzés mellett élményt, szórakozást, kikapcsolódást is nyújt és társaságot is jelent. Mindig egyénre, állapotra, életkorra, érdeklődésre irányuló foglalkozást és terhelést biztosít. Van kialakult rendszere, létesítményei, elmélete és irodalma. (Ezért nem szerencsés az olyan fitness-wellness terem, ahol nincs legalább egy szakképzett rekreátor, vagy egészségfejlesztő, aki tisztában van a szakirodalommal). A jó sportrekreáció nem korlátozódik a nyári hónapokra, hanem minden évszakban biztosítja a folyamatos aktivitást. Természetesen a teljesítmény elv itt is érvényesül, de nem azonos a versenyzéssel, de azt nem zárja ki. Tényleg igaz rá a “részvétel a fontos” elv.

Kiemelten értékes sportágak
Rekreáció szempontjából kiemelkedően értékesnek kell tekintenünk azokat a mozgásformákat, amiket könnyű elsajátítani, minimális eszközigénnyel rendelkeznek, élet egészsében űzhetőek, és nem szakítják ki az embert a természetes közegéből. Így a szabadban történő kerékpározás értékesebbnek minősül, mint a konditerem elhasznált levegőjében tekert szobabicikli.
A kiemelt sportágakat négy nagy csoportba sorolhatjuk. A legértékesebb sportágak nem egy, hanem több csoportba is beletartoznak, azaz egy mozgásforma annál jobb, minél több kategóriába tudod besorolni.

• life-time sportok: ide azok a sportágak tartoznak, amelyek az egész életen keresztűl űzhetők. Némi túlzással fogalmazhatnánk úgy is, hogy bölcsőtől a koporsóig. Természetesen azt szem előtt kell tartani, hogy életkoronként eltérő mennyiségű és intenzitású mozgásra van szükségünk! Ide sorolható: úszás, evezős-sportok, gyaloglás, futás, nordic walking, kerékpározás, hegymászsás, sí, korcsolya, tenisz, tollaslabda, vitorlázás, lovaglás, teke, gimnasztika, streching, golf…
• ciklikus sportok: mindegyike az ajánlott csoportba kap helyett, hiszen a terhelés legjobban és legkönnyebben itt szabályozható. Ezenkívül a ciklikus sportágak mozgásanyaga egyszerű, végzésük speciális felszereléshez és helyszínhez nem kötött. Ide tartozik: futás, kocogás, gyaloglás, sí, úszás, biciklizés…
• természeti sportok: előnyük, hogy az embert kiragadják a civilizációs ártalmak közül. Egészségesebb környezetben teszik lehetővé a mozgást, akár minden évszakban. Ide sorolhatjuk a természetjárást, vizisportokat, erdei futást, labdajátékok strand változatait, teniszt, golfot…
• téli sportok: természeti sportok külön ágát képviselik. Élettanilag különösen értékesek és ez mellett kivételes élményt nyújtanak. Ide természetesen a havas, jeges sportok tartoznak.

A hónapban még a különböző életkorú csoportok rekreációjáról lesz szó – hogy mindenki kiadhassa magának a jelszót: Idősebbek is elkezdhetik!

A gyaloglás
A gyaloglás a legegyszerűbb helyváltoztató mozgás, valamint a legolcsóbb közlekedési eszköz. A gyaloglásra jellemző, hogy a talajon van váltakozva egy vagy két láb a mozgás alatt. A rendszeres testedzés legkönnyebb testmozgása a gyaloglás.
Ajánlható mindenkinek kortól függetlenül, aki hosszú évek óta nem sportol, vagy aki testnevelésből is felmentett volt. Annak is, aki túlsúlyos.
Kezdésnek elegendő napi 20-30 perc gyalogjárás: például hazafelé a munkából, boltból, bölcsödéből, oviból vagy vacsora után a környéken. Ahogy nő az edzettség – ez esetben állóképesség – és egyre hosszabb ideig végezhető ez a testmozgás is. Miért ajánlom ezt a mozgást? Mert:
• Gyalogolni mindenki tud.
• Gyalogolni mindenütt lehetséges.
• Gyalogolni bármely életkorban elkezdhető.
• A gyaloglás olcsó sport és társas is lehet.
• A gyaloglás az egyik legkevésbé sérülésveszélyes sportág.
• A rendszeres gyaloglással – és megfelelő táplálkozással – csökkenthető a testsúly.

A futás
A futás mindenki sportja, nemcsak a nagy tehetségeké. Jó egyedül futni, mert zseniális ötletek juthatnak közben a futó eszébe. Könnyebb társakkal együtt futni, mert ha várnak a sarkon a megbeszélt időben, akkor nem halogatjuk a futóedzést napról-napra. A futás a fogyókúra szempontjából az egyik leghatásosabb mozgás. Nem igényel sok befektetést – egy jó cipő és már indulhatunk is.
A kerékpározás, az úszás
Mindkettő állóképességi sportág és a világ legcsodálatosabb sportstadionjában, a természetben űzhető. Javasolt edzésféle bármely korosztálynak, sportos előélet nélkül is, akár kis túlsúllyal együtt, ha tud úszni, kerékpározni. A kerékpározásba a család minden tagja bevonható. A kicsit magunkkal vihetjük biztonsági gyermekülésben, a nagyobbak együtt kerekezhetnek velünk.

A labdajátékok, a tánc
• Bármely sportág sportmozgását „birtokolni” szükséges, hogy legalább félóráig történjen az edzés, a játék.
• Régen űzött sportágak felelevenítése gyorsan megy, de itt is fontos az első 2-3 héten a fokozatosság.
• A társas-, a csapatsportok nehézsége a közös találkozó azonos időben, de nagy könnyebbség a közösség ereje, a csapatsiker. Kihasználható a szintén otthon lévő anyukák csapata, a közös játék, közös beszélgetések feledhetetlen emlékeket jelentenek majd. És mindig akad a társaságból, aki vigyázni tud a többiek csemetéjére (akár körforgásos rendszerben).
• Nem vagyunk egyformák, van, aki könnyebben, gyorsabban tanul, jobban alkalmazkodik, mint mások.
• Szükséges a 10 perces általános bemelegítés, azaz a testi és lelki ráhangolás, és ezt követően a sportági speciális bemelegítő gyakorlatok 5-10 percig az edzés elején.
• A sportolás utáni levezetés is fontos, ne álljunk „csikorgó fékkel” a zuhany alá.
• Labdajáték a tollaslabdázástól a röplabdán át a fallabdáig mind, amelyet valamilyen labdával játszanak.
• A tánc lehet néptánc vagy klasszikus szalontánc is. Kezdjük a tapadós-tangóval, és folytassuk csárdással, rock and rollal és gyors keringővel, vagy hipp-hoppal. A lényeg, hogy lassú tánccal kezdjük, tempós gyors tánccal folytassuk és szintén lassú tánccal fejezzük be a mozgást.

Speciális sportolási lehetőségek
Például a helybenfutás, az egyéni gimnasztika vagy torna, a hétvégi kirándulás vár foglalással együtt, a lépcsőn járás lift helyett, az ugrókötelezés, az intenzív kerti munka és a súlyzózás mind végezhető testmozgás az akaraterőben gazdag, mozogni vágyóknak. Mindegyik testmozgás esetén a fokozatos terhelésű kezdés és a rendszeresség fontos alapelv.

Remélem márciusi témánk mindenkit ráébreszt arra, hogy a rendszeres mozgás nem fitness-centrumok kérdése, hanem egy életstílusunkat, egészségünket jelentősen meghatározó egyéni döntésé. Nem baj, ha testileg elfáradunk a mozgás után, a lényeg, hogy ne fáradjunk bele a rendszerességbe! Jó sportolást mindenkinek!

„A sport arra tanít, hogy becsületesen győzzünk, vagy emelt fővel veszítsünk. A sport tehát mindenre megtanít.”
/Ernest Hemingway/

 

A mindennapi kenyeret imánkban is kérjük, de a mindennapi testmozgás, a testedzés, a sportolás többnyire még a gyakorlatban is elmarad. Pedig, ki ne tudná – csak aki meg sem próbálta –, hogy a kellő testedzésben gazdag életmód elősegíti:
• a jobb közérzetet,
• a nagyobb állóképességet,
• a test és lélek harmóniáját,
• az erősebb, aktív izomzatot,
• a szív és keringési rendszer – azaz a „motor” – jó teljesítőképességét,
• az időskori csontritkulás kisebb mértékét,
• a tökéletesebb testtartást,
• a jobb megjelenést,
• a biztonság érzését,
• az önbizalom, az öntudat növekedését,
• a határozottságot, a dönteni tudást,
• esetenként a társadalmi – társas kapcsolatok létesítését.
Az iskolai képzési rendszerből kikerülve nemcsak a diákéveknek intünk búcsút, hanem a rendszeres testmozgásnak is. Lustaságban, kényelemben élünk, hiszen a technika fejlődésével egyre több munkát végeznek el helyezzünk a gépek.
Közismert, hogy a sport örömforrás. Orvosok által ajánlott „gyógyeszköz” többféle betegség megelőzésére, valamint rehabilitáció esetén „gyógyszer”. A megfelelő testedzés egyaránt szükséges az ülő és a nehéz fizikai munkát végzők, csemetéjükkel otthon lévők számára is. Sokan védekeznek egyből: „én sportolnék, de nincs rá időm/nincs rá lehetőségem.” Valóban így van? Hiszen csak napi félóra kell, amit testMOZGÁSra fordítunk, nem több. Lehet mindez testedzés?! Igen! Tehát legyenek a mindennapok testmozgásban gazdagok!

Tudnivalók a testedzésről, sportolásról
Fél óra naponta. Ugye nem is olyan sok, és mégis mennyit javíthat az ember kedélyállapotán, fittségi szintjén.
A hazai és külföldi szakemberek megegyező véleménye, hogy a gyermekeknek 3 éves kor felett minimum napi egy órányi, míg a felnőtteknek hetente legalább három alkalommal 30-45 percnyi sportmozgásra van szüksége. Ezt nagyon könnyen megvalósíthatjuk az alábbi mozgásformákkal:
• gyaloglás,
• futás,
• kerékpározás,
• tánc,
Még az is előnyük, hogy a tánc kivételével többnyire a szabadban, a természetben, jó levegőn űzhetők.
Természetesen a többi sportág, a kedvelt labdajátékok is tökéletesen alkalmasak rendszeres sportolásra, ha megfelelő rendszerességgel végzik azokat. Gond csak akkor van, ha nem vagyunk következetesek.

Hogy kezdjem?
Válasszunk – még ma – olyan sportmozgást, amelyet szívesen végzünk. Biztos van ilyen! Mindenki tud például sietősen sétálni, gyalogolni. Mindenki tud gimnasztikai gyakorlatokat végezni. Akár egyedül, akár társsal vagy közösségben. Mindenki tud – ha akar – táncolni, jó zenére ütemesen mozogni. Akár klasszikus társastáncot (tapadós-tangó, rock and roll), akár néptáncot (fergeteges csűrdöngölő). Mindenki találhat olyan testedzést, amelyet hetente legalább háromszor 30-45 percig gyakorol. Esetleg naponta!?!
Tehát válasszunk és döntsünk! Még ma kezdjük el a sportmozgást! Akár egy esti sietősebb tempójú sétával: életünk párjával, kutyával, barátnővel, azaz egy másik „hőssel”, aki szintén okosan határozott és elkezdi a testedzésben gazdagabb életet.

Mit kell tudnom?
Tudatosítsuk magunkban és edzőpartnereinkben, hogy:
• Elkezdeni sosem késő!
• Minden kezdet nehéz, ez sem lesz könnyű!
• Nem szenvedni, hanem mozogni érdemes!
• Könnyebb társakkal, mint egyedül.
• Lázasan, betegen nem szabad edzeni, sportolni!
• Főétkezés után csak 1-2 órával tanácsos az edzést kezdeni.
• A kis izomláz a fokozatos kezdés jó jele, nem a teljes kimerültség.
• Az edzés lassúbb mozgással azaz bemelegítéssel kezdődik, és levezetéssel végződik.
• A legnagyobb ellenfél a saját lustaság és a rossz szokások.
• Az öltözet legyen az időjárásnak, sportmozgásnak megfelelő.
Használati utasítás a testedzést végzőnek
• Ha tehetjük, a természet legyen a sportstadionunk!
• A helyes sportöltözet:
- jó sportcipő (a legjobb az úgy nevezett futócipő);
- szabad mozgást biztosító és az időjárásnak megfelelő sportruházat;
- a testtel érintkező öltözet pamut alapanyagú legyen.
• Társsal – családtag, barát – könnyebb rendszeresen mozogni. Általában a gyengébb határozza meg a közös sebességet. Az edzés sose legyen versengés.
• A gyaloglás például alkalmanként cserélhető úszással, kerékpározással, túrázással, tánccal, vagy más sportmozgással.
• A rendszeres edzések alakítják az életmódot, segítik a jobb időkihasználást. Az edzések mellett arra is jut idő, amire eddig sosem!

Üdvözöllek a Babafalva.hu Rekreáció és egészség tematikus blogon.

Ezen a blogon egészségfejlesztési témákban olvashatsz írásokat, gondolatokat.
Terveim szerint havonta egy témát fogok körül járni – de előfordul, hogy egy témával több hónapon keresztül is foglalkozom majd. Természtesen lehetőséged lesz hozzászólni, kérdést feltenni, illetve témajavaslatot is várok – hogy minél inkább hasznosnak érezd a blogot.

Szóval, találkozzunk minél többször, hogy számodra is az egészség legyen a könyebb választás!